2013. november 17., vasárnap

Chapter 01.~A hitetlenség nem jó~

sziasztok^^
meghoztam a blogom első részét,ami talán kicsit rövid lett egyenlőre)a kövi részek kicsit hosszabbak lesznek),de remélem tetszeni fog:))nagyon jó lenne néhány komi,pipa,és feliratkozó is a blogomra,hogy tudja,érdemes lenne e folytatnom a blogot!:D de ezen felül köszönöm a 3 feliratkozót,és a 200+ feletti látogatottságot,remélem ez még bővülni fog:) mind1,jó olvasást az első részhez.:D ^^

~Claire Higgins~
Álom.Az a hely,ahol biztonságban érezhetem magamat.Ahol nem érhet semmi bántódás,és fájdalom.Ekkor az ember mindig félreteszi a rossz gondolatokat,és arra koncentrál ami az adott álmában történik.Számomra ez egy olyan dolog ami sokszor életerőt és kitartást ad nekem a másnapokra.
Egy újabb napra ébredtem fel.Mindig szörnyű belegondolni a nap elején abba,hogy nincs aki megcsinálja neked a reggelit.Nincs aki elkészíti neked a finom,forró kakaót.Mindent magamnak kell elkészítenem,vagy mindig az iskola ebédlőjében készült undorító ételt fogyasztom.Korán fel kellett nőnöm,hogy mindent önállóan,és céltudatosan műveljek.
Egy hét telt ez az eset óta.Azóta nem láttam Harry-t és hogy őszintén elmondjam,látni akarom.Bár úgy érzem reménytelen az egész.Lehet,hogy csak egy látogató volt az iskolában?Vagy csak egy valamiért jött el,és sosem tér vissza?Egész héten minden rólam szólt.Mindenki ellenem van szegülve,pedig semmi rosszat nem tettem.Sok időnyi gondolkozás után ki kellett térnem a gondolatmenetemből.Nyújtózkodtam,majd szépen lassan felültem.Megdörzsöltem a szememet,majd nehézkesen megpróbáltam felállni.Kinéztem az ablakon.A hó ugyanúgy esett mint a múltkor,és a karácsonyi díszek valahogy jobban feldobták az összhangot mint azelőtt.Az emberek vidáman járkáltak az utcán.A gyerekek boldogan nevetgéltek,és indultak a suliba.Lassan visszahúztam a függönyt,és előkutattam néhány ruhámat.Felhúztam őket,majd a lánymosdóba vonszoltam magam a fogkefémmel és a fogkrémekkel együtt.De sajnos nem voltam egyedül.
-Nahát a lány akit megerőszakoltak!-szólt hozzám Nathalia,akit a suliban mindenki egy gonosz,nagyképű lánynak tart.A barátnői ott álltak mellette és ugyanabban az állásban álltak,mint a "főnökük".
-Remélem tudomásodra tudom adni hogy nem történt meg.Mert nekem ilyen esetekben szerencsém van,nem úgy mint egyeseknek.-utaltam Nath-re,akivel még régen megtörtént ugyanez az eset.Akkor vesztette el először,és ráadásul nem tett feljelentést a férfi ellen.Tovább találkozgattak és csinálták is.Gusztustalan.De nem érdekelt.Kezembe vettem a fogkefémet és a fogkrémemet,majd nekiálltam fogat mosni.
-Ja,bocs,csak félig levetkőztetett,de jött egy fiú aki megmentett.És aztán az tette meg veled!-mondta,majd erőteljesen elkezdtek nevetni rajtam.Kiköptem a fogkrémet,majd szembe néztem vele.Úgy éreztem ekkor szakadt el nálam a húr,és egy nagy pofont adtam az arcára.Megragadtam a haját,majd azzal együtt a földre terítettem őt.Ráültem,és téptem ahogy csak tudtam.Fogalmam sem volt,hogy mi ütött belém.Sosem szoktam ilyen agresszív lenni.Rachel és Amanda próbáltak elhúzni tőle,de én egy erős mozdulattal őket is ellöktem.
-Hogy mersz ilyet mondani te ribanc!-kiabáltam neki,aki csak sikongatott.Életemben nem gondoltam volna arra,hogy ilyet teszek.Nem tudtak mást tenni,minthogy segítséget hívtak.Ekkor láttam bejönni Victoriát és Louis-t.Mind a ketten próbáltak leszedni róla,amit végül sikerült elérniük.Mind a ketten lefogták a vállamat,hogy ne tudjam tovább tépni Nathaliát.Úgy éreztem,hogy nagy kő esett le a szívemről.Végre megkapta ez a lány azt,amit megérdemelt.Hogy merészel ilyet mondani?
-Beteg vagy!-mondta nekem Nath,akinek az arcát már ellepték a könnyek.Mind a hárman elhúzták a csíkot.
Jézusom,mit tettem?Nem kellett volna megvernem!Ez nem én vagyok.A lelkiismeret furdalás egyre csak fokozódott bennem.
-Claire miért tetted ezt?Normális vagy?-kérdezte Victoria.Félig lehajtott fejjel sétáltam vissza a csaphoz,majd felkaptam a fogkefét,és a fogkrémet.
-Azt kapta meg ami már járt neki!-mondtam,majd visszamentem a szobámba.Becsuktam az ajtót,majd kieresztettem a bennem lévő gőzt.Nagy levegőt vettem,majd szépen lassan kifújtam.

~1 hours later~

Az iskola folyosóján sétáltam,a nehéz könyveimmel a kezemben.Minden egyes lány akikre ránéztem emberölő tekintettel nézett felém.Kissé kellemetlenül éreztem magam.Jobb oldalamra nézve megpillantottam Nathaliát,aki a jéggel teli zacskójával a kezében borogatta a fejét,ahol éppen megütöttem reggel.Elmosolyodtam,majd mentem tovább.A nagy nézelődés közben nem vettem észre hogy nekimegyek valakinek.A könyveim eztán a földön hevertek.
-Úristen én nagyon sajnál..-mondtam,majd az utolsó mondatomat befejezni sem tudtam.Ahogy megpillantottam kinek is mentem neki,egy pillanatra a lélegzetem is megállt.Nem hittem a szemeimnek,de próbáltam megszokni a helyzetet.
-Claire?-kérdezte tőlem Harry,akinek a széles mosolya még máig elképesztően szép.
-Igen,én.-mosolyogtam,majd felvettem a könyveimet.Újból szembe néztem vele,majd megint egymás szemeibe merültünk.Nagyon boldog voltam,hogy újból láthattam.De várjunk.Mi az a nagy táska a hátán?
-Mondd csak,meg tudnád mondani hol van a 11.A terme?-kérdezte,majd egyből kapcsoltam.Ő ide jár tanulni?
-Elkísérlek.-válaszoltam,majd együtt elindultunk az osztálytermünk felé.Igen,én is abba az osztályba járok.-Itt vagyunk,és remélem jó osztálytársunk leszel.-mosolyogtam,majd egy meglepedt tekintetet figyeltem meg rajta.
-Te is ebbe jársz?-kérdezte,mire rábólintottam.Kirázott a hideg,amikor örömében szorosan átölelt.Meglepődtem,majd befáradtunk az osztályba.

~Louis Tomlinson~
Mindannyian az osztályteremben ültünk.Míg én a fiúkkal hülyéskedtem,egy pillantást vetettem a bejárati ajtóra.Kívül láttam Claire-t ,ahogy egy idegen sráccal ölelkezik,majd eltávolodnak egymástól.A fiúnak göndör haja volt,és sunyi,de sármos mosolya.Ez Harry Styles.Az a fiú aki tud szerelmes lenni,de nem úgy ahogy a partnere elvárja.Ő egy igazi szemét a lányok körében.Én már csak tudom.Én voltam a legjobb barátja.
Végül mind a ketten befáradtak az osztályterembe.Először nem akartam hinni a szememnek,hogy két év után újra látom Harry-t.Ennyi év után is először néztünk egymás szemébe.Láttam rajta a haragot és a meglepettséget.Tudom,hogy teljesen tisztában van azzal a tudattal,hogy nekem volt igazam,és remélem ez a szempont nála még mindig fennmaradásban van.
-Bocsi,mindjárt jövök.-mondtam a srácoknak,majd odamentem Harry-hez és Claire-hez,akik nagy vigyorral a képükön beszélgettek egymással.Tisztán lehetett látni rajtuk,hogy nagyon tetszenek egymásnak,főleg Harry-nek.-Sziasztok!Harry,jó újra látni!-lelkesedtem,persze egyáltalán nem örültem.Persze a kézrázás nem maradt el,de úgy éreztem beszélnem kell Claire-el.
-Claire,beszélhetnénk négy szem közt?-kérdeztem Claire-t,majd újból Harry-re néztem.Tudta jól,hogy mit akartam mondani neki.Ami miatt konkrétan a barátságunk romlott meg.
-Persze!-mosolygott,majd a kezénél fogva kivezettem a terem mellé.-Mit szeretnél mondani?-kérdezte.Láttam az arcán,hogy nagyon boldog,hogy újból láthatja azt,aki megmentette.Tudom azt is,hogy nagyon megtetszett neki a srác,mert ekkora mosolyt még nem láttam Claire-en.
-Hagyd békén Harry-t!-vágtam bele a közepébe.
-Mi?Miért?-kérdezte egy kicsit idegesen.Nem nagyon mertem közölni vele,hogy miért is.De joga van tudni.
-Tisztában vagyok vele,hogy tetszetek egymásnak.De békén kell hagynod!A saját érdekedben!-válaszoltam,majd láttam rajta,hogy teljesen hülyének néz.
-Louis,mégis miért?Mégis,honnan jött ez neked?Féltékeny vagy?-kérdezte,majd egy cseppet összezavarodtam.
-Nem Claire!Harry-vel régen a legjobb barátok voltunk.Emiatt lett vége a barátságunknak.Ezért,a saját érdekedben..Hagyd!-figyelmeztettem,de ezzel szerintem előrébb nem juthattam.Evvel csak fokoztam tovább benne az idegességet,amit őszintén szólva nem akartam neki.
-Kapd be Louis!Jössz ezzel az álbeszéddel,hogy hagyjam békén,mert rosszat tesz velem.Mégis mit tenne velem?Bántalmazna,vagy ütne?Mert nem hiszem!-mondta,majd visszarohant az osztálytermünkbe.Ott álltam a folyosón mozdulatlanul,és elgondolkoztam.Egy igaz barát megmondaná neki,hogy miért hagyja békén őt.Nagyon szeretem ezt a lányt,a legjobb barátom.De nincs szívem hozzá,hogy közöljem vele,hogy valóban ezt tenné vele.Fogva tartaná,és talán bántalmazná is Claire-t.Pusztán igaz szerelemből.

2 megjegyzés: