Chapter 02.~Viszály~

sziasztok^-^

egy kis késéssel meghoztam a 2. részt.:))ezen a héten többen nem is lesz új rész,csak a jövőhéten,meghatározatlan időpontban.:D nagyon szépen köszönöm a 4 feliratkozót,és a már hamarosan 400 látogatottságot.De tudjátok mit "bírok" igazán? hogy van 4 feliratkozóm,de mindig csak egy valaki kommentel.:|| ez szomorít el a legjobban,valahogy többet vártam..:/ de remélem a későbbiekben kapok sokkal több komit,pipát,és feliratkozókat:)) jó olvasást;))

Claire Higgins

Louis számomra az egyik legfontosabb személy az életemben.Egy igazi barát,akire bármikor számíthatok.És

a válasz arra,hogy van e fiú és lány közti barátság:igen is van.De most az először nem értem őt.Miért mondta azt,hogy Harry-t hagyjam?Lehet ahogy mondta,legjobb barátok voltak még régen és történt valami ami miatt már véget ért.Valahogy nem hiszem el,hogy Harry bármi kárt is tenne bennem.Hiszen ő volt az aki

megmentett.Ha tényleg tenne valami rosszat velem meg sem mentett volna.De most higgyek egy olyannak akit szinte még nem ismerek,minthogy a legjobb barátomnak?Bizonytalan vagyok,és ezt a helyzetet mindig is gyűlöltem.Befáradtam az osztályterembe,ahol Harry-t máris körülvették a lányok.Nathalia is köztük ólálkodott,aki már simogatta is őt.Szánalmasak mindannyian.Szinte mindannyian a göndör fürtjeit piszkálták.Láttam szegény fiún hogy nem nagyon élvezi.De sajnos így vagy úgy de el kell viselnie a körülményeket.Helyet foglaltam a normális lányok társaságába,és elővettem a telefonomat.

-Claire!-szólt hozzám az egyik barátnőm,Jesy,mire én felnéztem rá.Kifejezetten szokatlan tekintetükkel néztek felém,amiből már sejtettem mit akarnak tőlem kérdezni.

-Nincs semmi köztem és Harry között,mielőtt ezt mondanád.-válaszoltam,majd újból olvasni kezdtem.Olvasás közben egy ismerős mondatra figyeltem fel."Caroline érzései felettébb ingadozóak.Georgia próbálta lebeszélni arról a fiúról,aki állítólag a lány életét is tönkre teheti.De nem tudta irányítani az érzéseit.Beleszeretett abba az emberbe,aki egy imádni való személyként ismert egyes emberek körében.De a látszat néha csal.De ő ezt nem vette észre.Nem hitt senkinek,csak a saját eszénél fogva próbálta keresni a helyes utat.Az utat ahol eldöntheti mit is akar..ˇ

A könyvemet egy pillanatra félretettem.Könyökeimet megtámasztottam az asztalon,majd a tenyereimmel eltakartam az arcom.A rossz gondolatok végigjártak a fejemen,miszerint mi van ha igaz?Ha Louis-nak igaza volt,és valóban ezt tenné.Na de Harry?

-Claire,jól vagy?-szakította félre a gondolatjárásomat Victoria.Hirtelen felpattantam,hiszen majdnem elalvásra kényszerültem.

-Persze,jól.-válaszoltam,majd felálltam.Nagyon erős késztetést éreztem afelől,hogy beszéljek Harry-vel.Nem érdekelt Nathalia,sem az őt körülvevő "tyúkok".Odasétáltam hozzá,de Nath ellökött.

-Húzz innen te lotyó!-figyelmeztetett,de nem vettem figyelembe.-Hallod egyáltalán?Ő az enyém,és békén lehet hagyni!-nyilvánította,majd újból haragot éreztem.

-Na ide figyelj rám,de most!-emeltem fel a hangomat,közben próbáltam lecsitítani magam.-Majd te leszel az,aki nekem megmondja kihez,avagy hová megyek esetleg.De közlöm veled hogy én a magam ura vagyok és nekem te nem fogod osztani az észt.Azt hiszed te vagy itt a nagy arcú ugye?De minden egyes ember utál téged!-immáron az egész terem csak az én hangomtól visszhangzott.Ahogy ez feltűnt nekem,elmosolyodtam. Nathalia szemébe néztem,aki lélegzetvisszafojtva nézett felém.Gyengéden megfogtam a vállát,majd arrébb toltam.

-Harry,beszélhetnénk négy szem közt?-kérdeztem tőle,miután odamentem hozzá.Bólintott,majd a kezemmel jeleztem,hogy jöjjön ki velem a folyosóra.Meglepett tekintetet szemléltem meg rajta,amint a közös mosdóba irányítottam őt.

-Mit szeretnél?Valami olyat mondott Louis?-utalgatott,de sikeresen eltalálta.

-Valami olyasmi,igen.-mondtam,majd a padlót kezdtem el bámulni.Másodpercek elteltével felnéztem rá.

-Rossz érzésem van Harry.Louis azt mondta,hogy hagyjalak békén.Hogy régen legjobb barátok voltatok,és amiatt a bizonyos dolog miatt ment tönkre a barátságotok.De nem értem.Mi miatt kell hogy veszélyesnek tartsalak?-kérdeztem,majd elkezdte ő is a padlót bámulni,mélyen a szemembe nézett.

-Louis-nak elege volt abból,hogy én mit "művelek" a lányokkal.-idézte azt az egy szót,amire én nagyon felfigyeltem.-És még mindig azt hiszi,hogy ezt tenném.Pedig nem.-fejezte be,majd megharapta a száját.És ismét másodpercek teltek el.Harry-vel egyáltalán nem vagyunk együtt.De mégis olyan ez az egész mint egy párkapcsolati viszály.

-Mért,mit hitt Louis?-csillant fel a szemem,majd kíváncsian vártam a választ.

-Tudod,amikor valahogy felhozzák ezt a témát,akkor nem szívesen beszélek erről.Félek hogy másokat is úgy elüldözök magam mellől,úgy mint Louis-t.De ne hidd el amit mondott.Csak valakik ezt mondták neki és nem hitt nekem,amikor próbáltam kimagyarázni.-válaszolta.Végig egymás szemébe néztünk.Teljesen megértem,és bízok abban is,hogy nem hazudik nekem.

~12 hours later~

Harry Styles

Perth városa mindig november vége felé közeledve a legszebb.Belegondolni abba,hogy ez a karácsony időszaka,az maga csodálatos érzés.Mindig is imádtam ilyenkor a városban sétálni a barátaimmal és a családommal.Éppen Perth egyik legjobb részén sétáltam néhány haverommal Downtown-ban.Nem árt egy hosszú,kemény nap után egy kis kikapcsolódás.Szerencsére péntek volt,így beültünk egy kávézóba.Ilyenkor hatalmas bulik vannak ott,ahol természetesen én törzsvendégként büszkélkedhetek.

-Harry oda nézz!-mutatott a legjobb haverom egy lány felé.-Na?Mit szólsz hozzá?Szerintem remek választás lenne!-csapkodta meg a vállamat.

-Nem igazán érdekel!-válaszoltam,majd közben leültem a pult elé.Rendeltem egy pohár sört,amit kifejezetten gyorsan a kezembe is vehettem.

-Na ne mondjad!Talán van valami másik lány a légkörben?-kérdezte,mire én majdnem megfulladtam.

-Ennyire látszik?-kérdeztem,majd egyszerre nevettünk magamon.Leöntöttem magam,ráadásul a nadrágomnál teljesen olyan,mintha bepisiltem volna.Kínos helyzet,de nem hinném,hogy ezt bulifények mellett bárki is meglátná.De mosdóba kellett mennem,ami hatalmas hiba volt számomra.

-Nahát kit látnak szemeim.-vigyorgott Louis,majd utánam becsukta az ajtót.Miért van az,hogy csak mi ketten vagyunk itt?

-Már csak te hiányoztál ide.-mondtam nem túl lelkesen,majd kikerültem őt és a wc felé irányultam.Sosem szerettem úgy elvégezni a dolgomat,hogy valaki mögöttem,vagy mellettem áll.De most valahogy egy pohár sör mellett már nem igazán érdekelt.

-Tudod Harry,adnék neked egy olyan tanácsot,amit ha nem fogadsz meg kettészellek.-szólalt meg Louis a hátam mögött.Ennyire még sosem lepődtem meg,mint abban a pillanatban.Felhúztam a nadrágomon a cipzárt,majd megfordultam felé.

-Hogy mi?Ismételd meg létszíves mert nem hallottam tisztán!-válaszoltam neki,mire nagyon erőltetett "ál" meglepettséget szemléltem meg az arcán.

-Jól hallottad!Ha egy ujjal hozzá mersz érni Claire-hez,akkor ne számíts jóra!-utasított,amire teljesen kitágultak a pupilláim.

-Majd te megmondod nekem,hogy mit és hogy csináljak ugye?Na ne játszadozz velem!-figyelmeztettem,majd egyre közelebb jött hozzám.

-Csak megbántanád.Érzelmileg,lelkileg tönkretennéd ezt a lányt.Ő szinte már a testvérem.Nem szeretném ha bármi rosszat is tennél vele,megértetted?-kérdezte,majd összekulcsoltam a kezeimet.Elmosolyodtam,majd a padlót kezdtem el bámulni.Visszanéztem Louis-ra,aki felhúzott szemöldökkel várta a válaszomat.

-Nem tenném tönkre,és mégis honnan veszed azt,hogy esetleg tetszik?-kérdeztem.Egy nagy sóhaj hagyta el a száját.

-Tudom,látom rajtad!Na szóval megállapodtunk?-tette fel a kérdést,amitől elnevettem magam.

-Nem állapodtunk meg semmiben mivel nekem tetsz..-válaszoltam,de az utolsó mondatomat nem tudtam befejezni.El sem hittem,hogy majdnem elárultam magam.

-Na megállj csak!-mondta,majd szó szoros értelmében letámadott.Leterített a földre,majd ütni kezdett.De én sokkal erősebb vagyok nála.Lefogtam,majd elrúgtam magamtól.Seggest dobott a padlóra,majd tovább folytattuk amit nem szabadott volna.Egyáltalán nem akartam verekedést,de nem tűröm ha ok nélkül meg akarnak verni.A mosdó bejárati ajtójától hallottuk,hogy kinyílik.Teljesen idegen emberek próbáltak szétválasztani minket,nem sok sikerrel.Felálltam,közben engem fogtak,hogy ne tudjak odamenni Louis-hoz.Mind a kettőnk arcáról vér folyt.Közben egy pillantást vetettem a nyitva maradt bejárati ajtóhoz.Ledöbbenten néztem ki az ajtón,amikor megláttam Claire-t és Victoriát.Életem egyik legkínosabb pillanata volt.